Ma épp az egyik női online magazin indított fórumot az anya vagyok, akartam én ezt témakörben.Fórumindítóként a szereksztőségbeli hölgyek nyilatkoznak, melynek lényege, hogy igenis az anyaság áldozatokkal jár és nem szabadna csak a rózsaszín ködről és a dolog aranyos oldaláról beszélni...És hogy mennyire háttérbe szorul az anyuka a gyerek mellett.Hát szerintem okosan mindent be lehet osztani, egyrészt időnként a gyerek alszik, másrészt be lehet vonni pl. az otthoni tornába vagy esetleg pár órára rá lehet bízni apukára vagy a nagyszülőkre...
Miért nem beszélünk a munkavállalás áldozatairól?Nekem pl. egyetem után kifejezetten megrázkódtatást jelentett napi 8-10 órát lehúzni egy cégnél, évi 20 nap szabival.Addig vagy felkeltem reggel és bementem egy előadásra, vagy nem, a vizsgákat is lehetett tologatni, nem beszélve a 3 hónap nyári vakációról...de munka mellett fel kellett kelnem fél6 körül, hogy időben beérjek...
Vagy a különköltözés hátrányai, elvégre otthon vagy a koleszban takarítanak, mosnak rád, egész más a saját albérlet vagy lakás: ott takarítanod kell, vásárolnod, magadra főznöd és hívhatsz szerelőt ha valami elromlik.
Ha összeköltözöl valakivel, akkor pl. már nem ordíttathatod teljes hangerővel a magnót, esetleg időnként az ő műsorát is nézned kell a TVben, stb., szóval alkalmazkodnod kell....
