A Csokoládé (melyet csak filmen láttam, de ezek után biztosan el fogom olvasni) folytatása.
Egy modern mese tele varázslatokkal (amiket manapság hívhatnánk gondolatátvitelnek, telepátiának, stb.).Egy történet a sorban való kilógásról (és gyerekkorba mindig van valaki akit a többiek cikiznek), és annak hatásairól: mi lesz a kicikizett gyermekből?Megtanulja elfogadni magát vagy megkeseredik emiatt egy életre?Mennyire kell idomulni a környezetünkhöz?Mi történik ha elveszítjük a hitünket?Hogyan kezelhető a családban egy beteg gyermek?Megható ahogy teljesen természetesen, szeretettel kezeli nővére és édesanyja a kis Rosettet.
Milyen döntésekkel szolgálhatjuk gyermekeink javát?Érdemes e feladni a saját álmainkat valamiért amivel úgy gondoljuk a gyerekeinknek jobb jövőt biztosíthatunk?Egyáltalán az anyagi jólét fontosabb vagy a szeretetteljes légkör?Mi történik ha más életet akarunk élni mint ami boldoggá tenne?(Nagyon aktuális ez ma, hiszen van egy társadalmilag elfogadott ideális életút, ami nem biztos hogy mindenkit boldoggá tesz, de kevesen mernek más értékek mellett kiállni...).
Hogyan fogadjuk el a gyermekünk eltávolodását, ahogy felnő?Mi történik ha gyermekünk rossz befolyás alá kerül?
A történet a szereplők szavaival elevenedik meg, fejezetenként más-más szereplő szemszögéből, és persze a címhez méltóan az egész történetet áthatja a csokoládé finom illata...
A történetet talán még hitelesebbés teszi, hogy az írónő egy édesség boltban nőtt fel és dédnagymamája a wikipedia szerint valóban gyógyító és boszorka volt.
