Eddig sosem kaptam értesítőt az osztálytalálkákról (na jó 1ről igen, de akkor más programom volt, 1ről meg nem, hogy pontos legyek),de most megtaláltak.És egyik kedves régi ismerősöm, akivel csak mailben tartjuk a kapcsolatot (megjegyzem én egyetemista koromban személyesen is tartottam, de egyszercsak kedvesen megkért, hogy többet ne tegyem),már 1 hónappal az esemény előtt mailekkel bombáz, hogy te eddig sose jöttél, akkor most jössz, mert találkozni kéne.Meg jééééé, de jóóó, xyz is gyereket vár.A legszebb az egészben az, hogy amennyire én emlékszem sose kedveltük meg nem is nagyon ismertük xyz-t, tehát ennyi erővel örülhetnék Rubint Réka terhességének is, mert kb. annyira érint meg a téma.
Könnyelműen azt írtam, megyek.Valahogy sosincs erőm nemet mondani/írni...De aztán a hétvégén kiderült, hogy 1 évesnél fiatalabb másodszülöttem elég nehezen bírja a hosszabb utakat, most már nem alussza végig, helyette inkább a biztonsági öve csesztetésével foglalkozik és nyüszög.A találka pedig vidéken van, jó 2 órás autóút.Szóval 2 gyerkőccel 2szer 2 óra autózás, és amíg én bent mulatozom, addig mit csinál velük a párom?Ráadásul a pici, csak anyatejet iszik (meg 2szer naponta pépet eszik), a megszokott időpontokban, szóval ha fene fenét eszik is neki fél5kor meg fél8kor szopizni kell, eközé meg elég nehéz belőni egy fix vacsis osztálytalálkát...
Meg valahogy még nem akarok nosztalgiázni, inkább előre nézek.És nincs kedvem a ki hova jutott, mennyit keres témákhoz se (ez volt az egyetemi évfolyamtalálka fő témája)...(Lehet ez a valódi ok?)
Ma megint jött egy tutira jössz mail, mire félénken bár, de megírtam,hogy sajna tutira nem.Nem tudom a közeljövőben kapok e mailt?
