Na ez az a könyv, amit nem ajánlok senkinek.Szeretem az orosz krimiket, de sajna ezen a könyvön az orosz környezet sem segít.
Egyrészt nem igazán krimi, elvégre már az elején megtudjuk, hogy kik és miért ölték meg Mityát - csak szegény főszereplő nem tudja, neki még 300 oldalra van szüksége a megoldáshoz, de akkor mindenféle logikai lánc nélkül egyszercsak megvilágosodik és rájön mindenre. Pedig elég lapos a sztori, sajnos logikai bukfencekkel is tele van, nekem pl. a könyv végére sem világos, hogy miért is tartottak a múlt leleplezésétől a főgonoszok, a sok gyilkosság (de milyen gyilkosságok, szerintem bombát rakni egy babakocsiba senkinek nem jutna eszébe a könyv íróján kívül) helyett kenőpénzzel simán elintézhették volna a dolgot, pláne hogy bizonyíték sincs az ipse ellen, meg a hatóságoknak sem érdeke, hogy utólag kiderüljön, ártatlanul végeztek ki valakit a bűnös helyett...
Másrészt kiderül, hogy kicsi a világ, a sok kis Szibériából származó emberke (meg a pár moszkvai, akiket pár napra véletlen összesodort a sors) még Moszkvában is úton-útfélen összeakad.
Harmadrészt komoly baj van a szereplők ábrázolásával: mindenkinek nyomorúságos a gyerekkora, mindenki lelki nyomoronc, így tudja őket a szintén lelkibeteg pszichiáter irányítani (hogy hogyan az nem derül ki, de többeknek fáj a pszichiáternővel folytatott beszélgetés után a fejük).És a sorozatgyilkos férj sikeres kőkemény üzletember lesz pszichiáterneje mellett (még a sorozatgyilkolászásból is kigyógyul), de 14 évvel később mégis úgy viselkedik mint egy gyerek (akkor hogy lett sikeres producer??????) és teljesen összeomlik.A drogos Kátya leírását hagyjuk, erősen kétlem, hogy ilyenek a drogosok.Az orosz alvilágon pedig inkább röhögni lehet, főleg, hogy a rettegett szibériai tolvajkirály tartani kezd egy újságirónőtől, aki ráadásul a tolvajkirály foglya...A killer pedig jótett helyébe jót várj alapon ahelyett,hogy legyilkolná a célszemélyt inkább megmenti...
Szóval sajna a könyvből sugárzik, hogy bár az orosz valóságot akarja ábrázolni az írónő, fantazmagória az egész,és sajnos fantázia nélküli unalmas agyszülemény lett a regény.Legalább egy drogossal beszélhetett volna, vagy utánajárhatott volna az allvilági viszonyoknak...Bár a borító szerint a hölgynek van gyermeke, sajna a 2 éves gyerekszereplő sem reális, tapasztalataim szerint nincs az a 2 éves aki ilyen mondatokat formál...
Mindenesetre tanulság, hogy ne higyj a könyv hátsó borítóján lévő infónak ("az utolsó lapig kiszámíthatatlan macska egér játék") vagy értsd pont az ellenkezőjét.A könyv dögunalom.....
