mindenféle

Befejeztem Andrea Weaver Társasjáték c. könyvét (szintén egy leárazott könyv egy hipermarketből), összességében egész jó, bár a kerettörténet annyira nem tetszett... A főszereplő hölgy elég férfias (persze manapság ez a divat, de tőlem nagyon távol áll a férfiak helyett is helytálló modern nő szerepe), és ezzel szemben a fiúja igen nőies, mintha a szerepek felcserélődtek volna: a talpraesett hölgy egyengeti a gyámoltalan fiú útját.A lelki fejlődésről leírt részek kifejezetten jók, bár néhol sci fibe csapnak át, illetve ahhoz képest hogy lelki, belső elvont dologok, nagyon is materiálozódnak.És hát azért a hölgy sem viselkedik mindig a lelki útmutatásoknak megfelelően, de a könyv azért úgy állítja be a hölgy viselkedését mintha megfelelően cselekedett volna (kicsit olyan mint mikor egyszer valamelyik kvízműsorban a versenyző rossz választ jelölt be, de a műsorvezető elfogadta a rossz választ mintha jó lenne).És ami a könyvben leírtak szerint engem eléggé elgondolkodtatott: a főszereplő hölgy a belső tudatát képzendő tanfolyamokon vesz részt ahol gyógyítani, hipnotizálni, stb. tanítanak és mindebből vizsgázni kell. Ez nekem valahogy nagyon földközelivé és megfoghatóvá tette ezeket az égi képességeket, mert ezek szerint akkor ez nem is olyan különleges dolog, hanem esetleg olyan mintha autót tanulnánk meg vezetni (bár ez rossz példa, nekem az eléggé nehezen ment:). Bár a könyv szerint a hölgy kiválasztott, már rengeteg életet leélt egyrészt, másrészt a kezdetektől fogva nagyobb affinitással rendelkezett az égiek felé...