Talán az idő vagy a megszakított alvásom miatt (a kicsi tündérem ma nem aludt hajnali 6ig éjféltől ahogy szokott, hanem már fél4kor éhes volt) de kissé lestrapáltabb vagyok ma. Este sport gyanánt táncoltam egy sort ami azért valamelyest segített, így talán nem alszom el a fél12es etetésig...Meg ez az esős idő, jó lett volna sétálni menni,de így ez ma nem jött össze. Legalább a macskáknak kiemelkedően jó napjuk volt (3 illetve most már 4 macska szokott a kertünkbe járni és megeszik a kirakott kaját), mivel a párom húsnagybevásárlást tartott, majd a megvásárolt húsokat szépen kisebb adagokban eltette a mélyhűtőbe, viszont a zsírosabb részeket kiraktuk a macskáknak.Ezzel sikerült elérni hogy a 3 macska egymás mellett evett (általában azért pár méteres távolságot tartanak egymástól), meg is örökítettem a pillanatot, csak még a kameráról nem töltöttem le.
A tánchoz visszakanyarodva egészen feldobták a hangulatom a zenék : Vaya Con Dios: Neh Nah Nah, nem tudom az előadót: Hafanana, aztán Suzanna, Life is life, na meg Delhusa Gjon: Seperimeno (tudom hogy banális szám és az Irigy Hónaljmirigy is folyton ezzel parodizálja, de nekem tetszik...), régi számok de jók. A mai zenecsatornákon fútó zenéket tisztelet a kivételnek valahogy nem nagyon tudom élvezni, persze azért vannak jó számok: a Buheramátrix, vagy a Fiam maga kifogta Dél Amerikát, meg persze a Kistehén tánczenekar számai. De manapság mintha stílusos sztárok nem lennének sem a pop zenében, sem a filmvásznon. A mai sztárocskák olyan egy slágeresek vagy 1 filmesek, és meglepő módon a régi nagy filmsztárok TV sorozatokba szorulnak vissza, míg a filmeknél már nem a színész nevével hanem a trükkökkel meg látványvilággal reklámozzák a filmeket. Persze mindenki könnyen helyettesíthető így....
